Decsi Ernő írásai

Vallással, filozófiával és politikával kapcsolatos írásaim.

Levelek és idézetek 2005-ből:

 

1./

      "A hatvanas évek telítve voltak illúziókkal... Eufórikus évek voltak ezek, anélkül, hogy bárki felfigyelt volna rá, milyen mélyről tör elő a bomlás, és a világnak milyen nagy részére terjed ki immár. Általában nem tagadták az aggasztó válságok létezését, elismerték, hogy a fejlődő országokban sok a gond, a gazdagok és szegények között növekszik a szakadék, de azzal vigasztalták magukat, hogy hasonló helyzetek mindig is voltak a történelem folyamán... Az emberek egyszerűen nem akarták tudomásul venni, hogy másként is lehetséges, és hogy napjainkban nem ugyanez történik... A vészharangot a Római Klub kongatta meg. 1972-ben kiadott jelentése, amely "A növekedés határai" címet viselte, beigazolódott a gyakorlatban... Tény, hogy politikai, igazságszolgáltatási, diplomáciai és katonai rendszerünk a csőd szélére sodródott... és egyéb veszedelmek is fenyegetnek: az emberiség morális és ökológiai válságba is került, és a körülmények egyszerűen kiszámíthatatlanok... Ha felismertük, hogy katasztrófa felé rohanunk, e felismerés sokkhatása alatt talán rászánjuk magunkat arra, hogy megváltoztassuk útirányunkat... Kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy a világ állapota és az emberi létviszonyok tovább romlanak, s a romlás gyorsuló ütemű. Szinte egyetlen problémát sem sikerült megoldani vagy a megoldás távlatával megközelíteni, miközben újabb nehézségek törtek ránk." (Aurelio Peccei: Kezünkben a jövő. Gondolat, Budapest, 1984. 64-72.)

      "Emberek százmilliói szenvednek a Földön egyre növekvő mértékben a munkanélküliségtől, a nyomortól, az éhségtől, a családok szétzilálódásától. Újra letűnőben a nemzetek közötti tartós békébe vetett reménység. A nemek és a nemzetek közötti feszültség félelmetes méreteket öltött. Gyermekek halnak meg, mert gyilkolják őket és mert maguk is ölnek. Politikai és gazdasági korrupciós botrányok folytán mind több államot ér komoly megrázkódtatás. Városainkban egyre nehezebbé válik a békés együttélés a társadalmi, faji, etnikai ellentétek, a kábítószerezés, a szervezett bűnözés, sőt a teljes anarchia miatt. Gyakran már a szomszédok is rettegnek egymástól. Planétánk kizsákmányolása kíméletlenül folyik tovább. Küszöbön áll az ökológiai rendszerek összeomlása." (A Világvallások Parlamentjének 1993-ban megfogalmazott nyilatkozatából; Egyházfórum, Budapest, 1977, 13.)

      "Ma már senki sem hiszi, hogy az intézmények, a társadalom megváltoztatásával az ember is megváltoztatható. Nincs az a társadalmi formáció, amely képes lenne megváltoztatni bennünket... Az ember maga lényegileg változatlan: egyszerre kiábrándító és csodálatos, amilyen mindig is volt... A hivatalos tudomány a századfordulón szentül hitte, hogy mindent tud. Ha ma megkérdez egy tudóst, azt fogja mondani, hogy a XXI. század rejtélyek sokaságára nyit kaput. S hogy a tudósok azt sem tudják, mi az, amit nem tudnak." (Jean-Claude Carriére; idézi: Beszélgetések az idők végezetéről; Európa Könyvkiadó, Budapest, 1999, 168-169.)

 

2./

      A Világbank korábbi közgazdásza, Herman Daly szerint a jelenlegi nemzetgazdasági elszámolási rendszer a Földet felszámolás alatt álló vállalatként kezeli. Az ateista Heidegger a következő üzenetet hagyta hátra, melyet csak halála (1976) után tettek közre: "Nur noch ein Gott kann uns retten." /"Már csak egy Isten menthet meg minket."/

  

3./

      Kedves Érsekdóra, döntsd el Te, hogy javul, vagy romlik a világ: „A globális felmelegedés el­érte a sarkvidékeket, az óce­ánokat és szigeteiket - a fel­melegedés aggasztó jelei az ottélők számára már „kéz­zelfogható". Az amazóniai esőerdő területe tovább csökken, a szigetállamokat elönti a szemét, a fejlődő országok intenzív gazdasági növekedésébe a fejlett álla­mok is „belefulladnak". Az elmúlt évben számos ökoló­giai vonatkozású utalás mutatott. rá arra, hogy földünk végveszély­ben van. Több környezetvédő csoport arra hívta fel a világ figyel­mét, hogy Brazília őserdeiben, az Amazonas dzsungeleiben egyre gyorsul az erdőirtás, és ez végzetes következményekkel járhat boly­gónk egészére nézve. Csak tavaly 23 ezer 750 négyzetkilométernyi erdő tűnt el az Amazonas meden­céjében, ami Magyarország terüle­tének egynegyedének felel meg. Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának 2004-es jelentése szerint egyre nehezebb a kis szigetállamok, „óceáni paradicso­mok" helyzete, mert nincs hova elhelyezniük a felgyülemlő szemetet. A szemét és a szennyvíz je­lentős része kezeletlenül az óceá­nokba kerül. Csak a műanyaghul­ladékok mennyisége ötszörösére nőtt az 1990-es évek óta a kis szi­getállamokban. Példának okáért több a szemét, mint a plankton a Csendes-óceánban Hawaii-nál. Ráadásul már nem az a kérdés, hogy a globális felmelegedés kö­vetkeztében elkerülhető-e a fajok kihalása, hanem az, hogy hány faj tűnik el a Földről a következő fél évszázadban. Akár egymillió állat- és növényfaj eltűnhet 2050-re - állítja egy ENSZ-tanulmány. Az eltűnő fajok száma elsősorban a légkörbe jutó széndioxid függvénye. Az ipari for­radalom óta a légkörbe került széndioxid felét a világ óceánjai nyelték el. Közben azonban az óceánok Összetétele számottevően át is ala­kul. A vízzel reakcióba lépő gázból ugyanis szénsav képződik, amely veszélyt jelent a tengeri élővilágra. Valószínűleg emiatt is minden ed­diginél több betegség regisztrálha­tó a tengeri élőlények körében. Egy friss tanulmány szerint a Nagy-ko­rallzátony jelentős része megsem­misül 2050-ig, miután a világtenge­rek hőmérséklete növekszik. „A Magas-Tátrában pusztító or­kánerejű széllökések következmé­nye sem véletlen. A környezetvé­dő szervezetek szerint a kataszt­rófa okait Szlovákia és Európa fokozatos kiszáradásában és a talaj felmelegedésében kell keresni” (Új Szó 2004 december)

 

4./

      Részlet Vörösmarty: "Emberek" c. verséből:

 

IV.

És hosszú béke van s az ember

Rémítö szapora,

Talán hogy a dögvésznek egyszer

Dicsőbb legyen tora:

Sóvár szemmel néz az ég felé,

Mert hajh a föld az nem övé,

Neki a föld még sírnak is kemény:

Nincsen remény

 

VI.

Istentelen frigy van közötted

Ész és rossz akarat!

A butaság dühét növeszted.

Hogy lázítson hadat,

S állat vagy ördög, düh vagy ész,

Bármelyik győz, az ember vész :

Ez őrült sár, ez istenarcu lény !

Nincsen remény!

 

VII.

Az ember faj a földnek; oly sok

Harc- s békeév után

A testvérgyülölési átok

Virágzik homlokán

S midőn azt hinnők, hogy tanúl,

Nagyobb bűnt forral álnokúl.

Az emberfaj sárkányfog-vetemény:

Nincsen remény ! nincsen remény !

 

Isten nélkül bizony nincsen semmiféle remény. Ezt kell megérteni. ÉBREDJETEK!!

 

5./

      Kedves Érsekdóra, az úgynevezett ökológiai lábnyom azt számszerűsíti, hogy mennyit fogyaszt az emberiség a természeti erőforrásokból annak arányában, hogy milyen ütemben képes a föld pótolni azokat. A Természetvédelmi Világalap szerint az egész világ ökológiai lábnyoma az 1980-as évek óta hiányt mutat.(Például a becslések szerint a hiány 1999-ben elérte a 20 százalékot. Ez azt jelenti, hogy az emberek által az alatt a 12 hónap alatt felhasznált természeti erőforrások pótlásához több mint 14 hónapra volt szükség. Ám ez csak egyetlen jel a sok közül, mely arra utal, hogy milyen óriási mértékben terheljük meg a környezetünket.
      Egy másik figyelmeztető jel a föld ökoszisztémáinak az állapota. Az „ökoszisztéma" kifejezés egy adott természeti környezeten belül valamenynyi élő és élettelen összetevő bonyolult kölcsönhatásaira utal. Ezeknek az ökoszisztémáknak az általános állapotát — vagyis az erdőkben, az édesvizekben és a tengerekben élő fajok számát — jelzi a Természetvédelmi Világalap által élőbolygó-mutatónak nevezett számadat. 1970 és 2000 között ez a mutató 37 százalékkal csökkent.

 

6./

      Kedves Érsekdóra, lehet, hogy ez a sok idézet, amit ide beírtam, azt a benyomást keltik, hogy mindig csak másokra hivatkozom, és hogy nagyon savanyú, pesszimista alak lehetek, viszont az a meggyőződésem, hogy romlik a világ, nem az olvasmányaim alapján alakult ki, hanem a tapasztalatom alapján is. Hát röviden leírom:

      Szlovákiában lakom, és minden nap érzem, hogy mit is jelent az un. demokratikus és liberális rendszer a valóságban. 1992 óta az iskolaügyben dolgozom. Pontosabban abban a hivatalban, amely az óvodákat és az alapiskolákat vezeti. Valami olyasféle hely ez, mint Magyarországon az Iskolaszék. 1992-ben még az iskolák erősen centralizálva voltak. A járásban mi dolgoztuk fel a 3000 iskolaügyi alkalmazott fizetését, és a kb. 200 iskolaügyi intézmény könyvelését. Központilag csináltuk, egy bérelszámoló és egy könyvelő programmal, melyekért évente kb. 50 ezer koronát fizettünk (az új verziókért, melyekbe bele voltak dolgozva a legújabb törvényi és rendeleti változások). Tehát mindenről, ami a járásban történt naprakész információink voltak. A tanítók törvény szerint kapták a fizetést, törvény szerint voltak a megfelelő bérkategóriába sorolva, a túlórák egységesen voltak fizetve, a tanítók jogai be voltak tartva - persze már amennyi joga volt a tanítónak.  1996-ban hivatalunkat hozzácsatolták a Járási Hivatalhoz.  Mi ennek a Járási Hivatalnak egyik főosztálya lettünk. Ekkor még mindig centralizálva volt az iskolaügy (az iskoláknak nem volt jogalanyiságuk). Mivel az új főnökök (természetesen a Járási Hivatalból jöttek ismeretségi és pártpolitikai alapon) semmit sem értettek az iskolaügyhöz, és sokallták az évi 50 ezer koronát arra a programra, mellyel kb. 3000 iskolaügyi alkalmazott fizetését dolgoztuk fel, leváltották a 12 bérelszámoló főnöknőjét. Helyére egy abszolút tudatlan, Mečiar-barát hölgyet neveztek ki, és ki akarták erőszakolni, hogy a jó programot, egy ingyenes programmal váltsuk fel: egy olyan programmal, melyet a belügyben dolgozók bérének a kiszámolására találtak ki, és amelyik nem volt képes figyelembe venni az iskolaügyben dolgozók speciális helyzetét. Egyébként a két program úgy aránylott egymáshoz, mint a Windows a DOS-hoz. Mivel a jobb program cseh volt, és a rosszabb pedig szlovák, ezért egyesek még hazafiassági kérdést is kreáltak belőle. A vezetők már akkor sem értettek sokat az iskolaügyhöz. 2000-ben a választások után kirúgták a vezetőket (akik addigra, a 4 év alatt valamit már kezdtek konyítani a dolgokhoz), és megint új emberekkel töltötték fel a hivatalokat (akik természetesen hozták a rokonaikat, ismerőseiket, úgyhogy sokszor még a takarítónőket is „leváltották). Ezek megint elölről kezdték az egészet. Magasabb körökben kitalálták, hogyha az EU tagjai leszünk, akkor kopírozni kéne az ottani rendszert, és 2002-től bevezették az iskolák jogalanyiságát. Ez természetesen azt is jelentette, hogy minden falu vagy minden iskola maga fogja kiszámítani és átutalni a fizetéseket, maga fog könyvelni, és csak az oktatás mikéntjében lesz valamiféle központi irányítás. Eddig sokallták az évi 50 ezer koronát, de 2002-től majdnem minden iskolának kellett vennie valamilyen programot (nem biztos, hogy ugyanazt), mely minimum 10 ezer koronába került, és minden iskolának meg kellett külön-külön fizetnie a programok aktualizálásának az évi (vagy negyedévi) díját is. Természetesen mindenhová kellett egy plussz munkaerő, aki a bérelszámolást fogja végezni, ugyanis az igazgatók titkárnői ezt sohasem csinálták. Itt persze globálisan milliókról volt szó. Ha mindenkinek más és más programja van, akkor nem lehet az eredményeket olyan egyszerű módon összekötni, mint annak idején. Mert valamiféle kimutatásra mindig szükség van, ugyanis az iskolák továbbra is az államtól kapják a pénzt, de most már a falukon keresztül. És továbbra is szükséges, hogy az állam tudja, hogy egy adott iskolának mennyi pénz kell. Így tehát mindenkinek külön-külön kellett kimutatásokat készítenie, és ezt postán(!) küldik el nekünk feldolgozásra. Hogy a rendszer ne legyen annyira egyszerű, külön-külön kell kimutatást készítenie (persze mindig másfajtát) a falunak is (aki az iskola fenntartója), és az iskolának is. Az iskolának tehát egy csomó kimutatást kell készítenie, valamikor a polgármester részére, valamikor pedig az iskolaügyi hivatal részére.

      Közben az állam „elfeledkezett” arról, hogy kötelezze a falukat bizonyos fegyelem betartására, ezért minden falu a kimutatásait más-más értelmezés szellemében készíti. Mivel a faluk polgármesterei többnyire a parlamenti képviselők haverjai, ezért a parlament semmi szigorítást nem hoz, mellyel rendre lehetne kényszeríteni a polgármestereket. Így a határidők betartása sincs kikényszerítve. Van, amikor fel kéne dolgozni egy kimutatásokat, de csak a faluk 20 százaléka küldte el. Aztán telefonon kell könyörögni nekik, hogy mondjanak legalább valamilyen számot, amit aztán beírunk, ami aztán vagy jó, vagy nem jó. Úgyhogy a működő rendszerből fokozatosan egy kompót jött létre. Ehhez hozzátartozik, hogy a falukon a polgármester az úr, ő veszi fel a tanítókat, és tőle függ, hogy a tanítók mennyi pénzt visznek haza. A polgármesternek pedig nem nagyon érdeke a művelődés. Lényegében igaza is van, mert „mi a fenének annyit tanulni, ha a végén az ember munkanélküli lesz, vagy ha érettségivel csak egy kábelgyárban fogja a kábeleket kötözgetni”. A községek vezetői és az iskolák között sokszor annyira rossz a kommunikáció, hogy még a leveleket sem adják át az iskoláknak. És aztán ki merjen panaszkodni? De ez még mindig valahogy működött. Úgy látszik, hogy még mindig túlságosan jól. 2004-ben megszüntették a járási hivatalokat (így bennünket is), és a megyeszékhelyeken új, megyei iskolaügyi hivatalokat hoztak létre. A tanító tehát még messzebbre került. Ezen új hivatalok élére megint olyanokat neveztek ki, akik legtöbbjének abszolút nem volt ismerete arról, hogy miképpen is kell működtetni egy hivatalt. Mert ebben az országban minden csak pártpolitikai alapon működik. Én elintézem neked ezt, te meg felveszed a feleségemet, a gyerekemet stb. Egy abszolút káosz keletkezett, melyben az új iskolaügyi hivatalokat senki sem veszi komolyan - még a bennük dolgozók sem - mert mindenki már a következő választásokra kacsingat, melynek esélyes ellenzéki vezérének megint új terve van arra, hogy miképpen szervezzen át mindent. Természetesen megint új embereket fog betenni, akik még tovább fogják folytatni a rombolást. Közben a felmérések alapján az országban évről-évre csökken a diákok felkészültsége, de ami még rosszabb, egyre kevesebb gyerek születik. Mert senkinek nem fűződik érdeke ahhoz, hogy egyáltalán szülessenek gyerekek. Senkit sem érdekel, hogy egy fiatal család hogyan indul el az életben.  Az öregre nincs szükség, elhelyezkedniük lehetetlen, de a fiatalokra sincs. Így tehát iskolára sincs. Valóban, pár év múlva már tanítókra sem lesz szükség. Az ország felszámolja saját magát. Pontosan úgy, mint ahogy egy rákos szervezet. És senkinek nem áll érdekében, hogy világosságot, áttekinthetőséget vigyen a rendszerbe, akkor ugyanis nem lehetne kihasználni a kiskapukat.

      Egyébként ez a rendszer úgy működik, hogy ha valaki vezető pozícióba, egy állami hivatal élére kerül, akkor egyenesen rá van kényszerítve arra, hogy lopjon, csaljon, és olyan dolgokat vásároljon, amire nincs is szükségük, csakhogy províziót kapjon érte. Ugyanis a vezetőnek csak négy éve van. Teljesen mintegy, hogy miképpen végzi a munkáját, 4 év után újak jönnek, akik őt kirúgják, így tehát addig kell összegyűjtenie valamit, amíg hatalmon van. Egy ilyen rendszer alakult ki. És nemcsak Szlovákiában, hanem egész Kelet-Európában. Persze a kirakat szépen be van rendezve (ennek mestereit jól meg is fizetik), van egy csomó hivatal (szép honlapjaik vannak), melyek a törvényességet, és az igazságosságot lennének hivatva betartatni, de valóságos súlyuk a sóhivataléval egyenlő. A hatalom a pénz, lényegében a maffia kezében van. Annak pedig nem érdeke a műveltség. Ellenkezőleg: igyekszik a legtehetségtelenebbeket oda ültetni, mert valóban, ez a leghatékonyabb módja a rombolásnak.

 

7./

      "Úgy leszedni a napot az égről. Esetleg villanyszámlákká változtatni az egész légkört." - Ez tényleg jó! Szerintem még ebben az esetben is akadnának optimisták, akik egy pincében, villanyfényben üldögélve azt bizonygatnák, hogy javul a világ. De a számok, azok számok. A környezet romlása számszerűsíthető. Az időjárási anomáliák gyakorisága is számszerüsíthető. Az esőerdők kivágása is számszerűsíthető. A szemét növekedése is számszerüsíthető. Az ivóvízkészletek csökkenése is számszerüsíthető. A jövedelmek egyre egyenlőtlenebb eloszlása is számszerüsíthető. A bűnözés növekedése is számszerűsíthető. A korrupciós esetek száma is szám-szerűsíthető. A válások száma is számszerűsíthető. Az egész TREND, az un. "fejlődés" irá-nya számszerűsíthető. Ez a matematika abszolút előnye. És ezért is utálják a matekot, mint ahogy a legtöbben az igazságot is utálják, meg unalmasnak tartják, mert megértése erőfeszítést igényel. Általában az igazságot azért utálják, azért népszerűtlen, mert ellentétben áll azzal, ami az emberek többségének egy adott pillanatban kellemes.

 

8./

      Vészharangokat kongat az ENSZ jelentése (2005. április 1. 12:35, Péntek - Richárd Balázs).

      A világ erőforrásainak 60 százaléka legyengült vagy elhasználódott, jelentős és nagy részben visszafordíthatatlan veszteséget okozva bolygónk biológiájának sokszínűségében, ami az elkövetkező 50 évben tovább romolhat, figyelmeztet a világ valaha elvégzett legnagyobb környezeti tanulmánya. AZ ENSZ által kezdeményezett, négy éven át tartó kutatás elvégzésében 95 ország 1300 tudósa vett részt. Végkövetkeztetésük szerint az emberi életet fenntartó erőforrások, mint a friss víz, az élelem, a fa, a tiszta levegő és a stabil éghajlat mind veszélyben vannak.

      "Az ökorendszerek változásai mélyreható és nagyrészt visszafordíthatatlan veszteséget eredményeznek a bolygó biológiai sokszínű-ségében" - mondta Walter Reid, a tanulmány igazgatója. Az emlősök, madarak, és kétéltű fajok 30 százalékát a kihalás veszélye fenyegeti, az elmúlt 50 év emberi tevékenysége a természetes ezer-szeresére növelte eltűnésük valószínűségét, állapította meg a jelentés.
     
Amikor 2000-ben elindult a felmérés, feladata az ENSZ Milleneumi Fejlődési Céljainak eléréséhez szükséges környezeti változások kihatásának felmérése volt. A célkitűzések között szerepel, hogy 2015-re a világon uralkodó szegénységet a felére csökkentése. A szegénység különösen a szárazföldi régiókat sújtja, Afrikát, Ázsiát, részben Mexikót és Brazília északi részét. Az itt élők elsősorban az elsivatagosodástól, a tiszta víz hiányától és a betegségek növekedésétől szenvednek aránytalanul nagymértékben. A további felmelegedés például nagyban elősegítheti a kolera terjedését.
     
A jelentés 24 ökorendszer-szolgáltatást tanulmányozott, melyekből mindössze kilencnél figyeltek meg gyarapodást, főként az élelmiszertermelésnek, az ipari termény növekedésnek, az intenzív halászatnak és az élőállat tenyésztésnek köszönhetően. A tudósok azonban hozzátették, a növekedések komoly hátulütőket rejtenek magukban más ökorendszer szolgálta-tások rovására, mint a tiszta víz és a fajok pusztulása. A termőföldekről a műtrágyában felgyülemlő nitrogén a tengerekbe kerül, ami hirtelen felerősítheti az algásodást megfojtva a halakat, vagy oxigénszegény halott övezeteket eredményezve a partok mentén. Az erdőirtás gyakran a csapadékmennyiséget csökkenti, ami egyfajta láncreakcióként a megmaradt erdők pusztulásához vezethet.
     
"Ez a tanulmány lényege, a növekedést egyre nagyobb veszteségek árán érjük el, melyek lényegesen lecsökkentik a jövő generációi számára az ökorendszerektől nyerhető hosszú távú előnyöket" - mondta Reid. A tanulmány változásokat sürget a fogyasztási szokásokban, az oktatásban, valamint új technikák és magasabb árak bevezetésére ösztönöz az ökorendszerek kiaknázásához.
      "A kormányoknak fel kell ismerniük, hogy a természet szolgáltatásainak is meg van áruk" - mondta A.H. Zakri, a tanulmányt ismertető bizottság társelnöke.

      "Ezen szolgáltatások védelme nem valószínű, hogy elsőbbséget élvez azoknál, akik azt ingyenesnek és korlátlannak tekintik."

9./

      Egy újabb bizonyiték, hogy romlik (sőt bomlik, a társadalmak rothadásnak indultak) a világ:

      "Elfogadta a spanyol kormány az azonos neműek házasságát lehetővé tévő törvény tervezetét. A kabinet pénteki ülésén jóváhagyott jogszabály a heteroszexuális házaspárokéval azonos jogokat biztosít a meleg és a leszbikus pároknak, beleértve az örökbefogadás jogát is. A parlament várhatóan hamar megszavazza a törvényt, amely így már a jövő év elejétől életbe léphet. Ezzel az erős katolikus hagyománnyal rendelkező és a homoszexualitást az 1975-ig tartó Franco-diktatúra végéig törvényileg is tiltó Spanyolország lesz a harmadik európai ország, amely törvényesnek ismeri el az azonos neműek házasságát. "E törvénnyel Spanyolország Európa és a világ élvonalába kerül a polgártársaink millióit évszázadok óta sújtó diszkrimináció elleni küzdelemben" - mondta María Teresa Fernandez de la Vega miniszterelnök-helyettes pénteki madridi sajtóértekezletén, amelyben beszámolt a kormány döntéséről. A törvény legvitatottabb pontja, az örökbefogadás kapcsán kijelentette, hogy enélkül is gyermekek ezrei nevelkednek homoszexuális szülő mellett, és "50 tanulmány bizonyítja, miszerint nincs különbség a homoszexuális szülőkkel felnövő és a többi gyermek között". "A homoszexuálisok nem lehetnek többé másodrendű állampolgárok, nekik is meg kell adni a jogot a családalapításra" - mondta José Luis Rodríguez Zapatero spanyol miniszterelnök, aki személyes ügyének tekinti ezen választási ígéret betartását. Jóllehet a melegházasságok engedélyezése a katolikus egyház heves ellenállásába ütközik, a madridi szocialista kormány ebben az ügyben számíthat az egyre liberálisabb spanyol közvélemény támogatására. Egy július végi felmérés szerint a spanyolok 66,2 százaléka támogatja a saját nemükhöz vonzódók jogát a házasságra. A katolikus egyház nyílt levélben szólította fel a képviselőket, hogy utasítsák el törvényt. Juan Antonio Martinez, a spanyol püspöki kar szóvivője kijelentette, hogy a homoszexuálisok házasságának elismerésével "vírust ültetnek be a társadalom testébe", "a törvény erejével hamis valutát erőltetnek rá, aminek negatív következményei lesznek a család intézményére".
     
Elutasítja a melegházasság legalizálását a konzervatív Néppárt (PP) is, amely válaszul a szocialisták kezdeményezésére az azonos neműek egyfajta élettársi viszonyának elismerését fogja javasolni a parlamentben. Emberi jogi aktivisták szerint a madridi kormány "úttörő jelentőségű döntést" hozott azzal, hogy a meglévő családjogi törvényt módosítja, nem pedig egy külön jogszabályt alkot, amely kifinomultabb formában ugyan, de fenntartaná a hátrányos megkülön-böztetést. Egyes lapjelentések szerint máris több mint százezer meleg pár vár, hogy egybe-kelhessen Spanyolországban, ahol de la Vega miniszterelnök-helyettes 4 millióra becsülte a homoszexuálisok számát. A spanyol homo-szexuálisok a Chueca téren, a madridi melegnegyed központjában gyűlnek össze péntek este a "történelmi nap" megünneplésére.
     
Spanyolországban kívül Európában eddig csak Hollandiában és Belgiumban engedélyezték az egyneműek házasságát. Lehetőség van az azonos nemű párok egybekelésére Kanada hat tartományában, valamint az Egyesült Államok Massachusetts államában is. Valamilyen formában elismeri az egyneműek élettársi viszonyát több más nyugat-európai állam is, elsősorban az észak-európai országok. Svédországban és Dániában a lutheránus államegyház áldását is élvezik az egynemű párok." MTI

10./

       Hát ez azért már mindennek a teteje: "... a hazasság összes funkciója tud működni azonos neműek eseteben is"  :-)

      A házasság fő célja a gyerek. A saját gyerek. Aztán ott van a szülők példája. Az értékek továbbadása. Milyen példa adódik így tovább??
      És egyébként egy evolucionista fogja a homoszexuálisok házasságát támogatni??  Nevetséges. Hiszen ez (még evolucionista szempontból is) zsákutca!! Valaki egyszer megjegyezte, hogy bizonyos állatfajok a homoszexualitással védekeznek a túlszaporodás ellen. De az emberiség esetében nem erről van szó, ugyanis a legnépesebb oszágokban (Kína, India és az arab világ) tiltják a legszigorúbban a homoszexualitást. Itt inkább egy rothadási folyamatról van szó. A társadalmak rothadásáról, amikor a vírus a "szervezet" azon részét kezdi ki, amelyik a legjobban elidegenedett Istentől, melynek immunrendszere a leggyengébb. És bizony ez a nyugati jóléti világ.
     
Én csak érvelek. Mert a topic címe: "Romlik vagy javul a világ". Valóban nem muszaj ilyen sokat a homokosokkal foglalkozni. Hát éppen most hallottam a Kossúth Rádióban: Ma teszik közzé munkájuk első összegzését azok a tudósok, akik részt vesznek a környezetvédelmi tárca és az akadémia közös programjában, a Vahavában (változás-hatás-válaszadás). A kutatók ajánlásokat próbálnak adni arra, hogyan vészelhetők át a klímaváltozás előre jelezhető hatásai. Csak ízelítőül néhány feladat: a mezőgazdaságban fel kell készülni szárazságtűrő növények termesz-tésére, korszerűsíteni kell a meteorológiai előrejelzéseket, külön biztosítási és katasztró-favédelmi rendszert kell felállítani.

11./
      Ami a klímaváltozás megítélését illeti, a szakemberek véleménye eltérő. Egyesek ökológiai bombával riogatnak, mások szerint nem drámaiak a változások. Az angliai Exeterben zajló klímakonferencia fő kérdése pedig az, valóban az ember felelős-e az általános felmelegedésért.A változás-hatás-válaszadás szavak első szótagjait rejtő Vahava program célja, hogy az elővigyázatosság elvéből kiindulva megkíséreljük elősegíteni a felkészülést a klímaváltozás prognosztizálható hatásaira – magyarázta lapunknak Láng István akadémikus. A másfél éve indult és a tervek szerint 2006-ig tartó program végső célja a Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia megalkotása. Ebben az Országgyűlés által elfogadott határozatban összegeznék mindazokat a tennivalókat, amelyeket az időjárás-változás miatt a különböző területeken szükségesnek tartanak. Időben fel kell készíteni a hazai társadalmat egy valószínűsíthetően mele-gebb és szárazabb időszakra – hangsúlyozta Láng István, a Vahava programot vezető professzor. A környezetvédelmi tárca (KVM) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szakértőiből álló Vahava csoport szerint az élet minden területén alkalmazkodni kell a melegebbé, szárazabbá, egyszersmind szélsőségesebbé váló időjáráshoz.
     
Az egyik fő érintett az agrárgazdaság. Talán a legfontosabb feladatok a mezőgazdaságra várnak. A csökkenő csapadékmennyiség új agrártechnikai eljárások alkalmazását, a szárazságot és a fagyokat, illetve a forróságot egyaránt tűrő növények (főleg zöldség-, gyümölcsfajok) elterjesztését igénylik. Tározók építésével, öntözőrendszerek kialakításával meg kell tartani, illetve pótolni kell a csökkenő csapadékmennyiséget. De fel kell készülni az új kórokozók, kártevők elleni védekezésre is. Mindez nem csak hipotézis.
      Tavaly szinte elárasztották a gyapjas lepkék a Balaton-felvidéket. A kutatók szerint az egész erdőségeket letaroló hernyók megjelenése az egyik bizonyítéka az időjárás változásának. A gyapjas lepkék mellett más figyelmeztető jelek is akadnak: évek óta tart Szerbia felöl egy kukoricabogár-faj inváziója, megállíthatatlannak tűnik a parlagfű terjedése. Az előrejelzések nem biztatók: a szakemberek újabb az eddigieknél agresszívebb növényi és állati kártevők terjedésére számítanak.
     
A szélsőségekre felkészülni politikai kérdés is.A tavalyi meteorológiai adatok szerint a szélsőségek éve volt 2004 a hazai időjárásban. A rendkívül száraz telet szokatlanul csapadékos tavasz, majd kora nyáron özönvízszerű záporok, szélviharok követték. Egy újabb rendkívüli esőzés júliusban a Hernád áradásához vezetett, de egy hónappal később napokig tartó kánikula következményeként hőségriadót rendeltek el. Gyakoribbak az időjárási anomáliák és erre reagálniuk kell a döntéshozóknak is, hangoztatta Láng István. Szerinte népszerűtlen döntéseket (is) igényel a klímaváltozás, s erre úgy tűnik, kevés helyen hajlandók a politikusok. Kell előrejelzés, biztosítás, biztonság, infrastruktúra.
      Pedig a tennivalók sürgetőek, s gyakorlatilag a gazdaság minden területét érintik – az energia-ellátástól kezdve az árvízvédelmen keresztül a száraz és melegedő időhöz alkalmazkodó öltözködésig. Fontos javítani a meteorológiai előrejelzés hatékonyságán és megbízhatóságán. Jelenleg három napra tudnak a meteorológusok a változékony éghajlatú Kárpát-medencében megbízható prognózist készíteni, s ezt legalább egy hétre kell növelni. Ehhez viszont a megfigyelő- és viharjelző állomások felszámolása helyett növelni kellene az obszervatóriumok számát. A természeti katasztrófák várható növekvő száma miatt változtatni kell a jelenlegi biztosítási gyakorlaton. Ezt valamennyi időjárási kárra ki kell terjeszteni. Megfontolandó a kötelező autóbiztosításhoz hasonló rendszer bevezetése. Fejlesztésre szorul a katasztrófavédelem is. Ez rendkívüli helyzetekben jól működik árvizeknél, városokban, de lakott helyektől távol, falusi körülmények között kevésbé. Nemzeti Katasztrófavédelmi Alap létrehozását javasolja a Vahava program. Olyan háttér-infrastruktúra kialakítását – informatikai, logisztikai eszközök telepítésével – amely az ország minden részén biztosítják a természeti csapások lehető leggyorsabb elhárítását. A tavalyi kánikula is igazolja, milyen fontos az egészségügy felkészítése: olyan jól felszerelt regionális központokat célszerű kialakítani, ahonnan gyorsan és szakszerűen el lehet látni a legfélreesőbb vidékek lakosait is.

 

12./

      Nincs értelme arról beszélni, régen jobb volt-e vagy rosszabb, mert szemüvegen keresztül látjuk a múltat, legfeljebb olyan időkig, melyben mi is éltünk. Ma több a lehetőség, több a lehetőség a hibára és a tévedésre is, és a következmények is nagyobbak...”
     
Hogy nincsen jó vagy rossz iránya? Vegyünk egy élő organizmust. Vajon ha az organizmus megbetegszik, akkor nem helyénvaló-e azt mondani, hogy rossz irányba halad? A rákos ember nem „rossz irányba halad”? Persze tudom, hogy ha a rákos embernek vannak adósai, akkor az adósok szempontjából a rákos ember jó irányba halad. Sőt a rákos sejtek rövid-távú szempontjából is a rákos ember jó irányba halad. De én inkább az egészséges ember szempontjából mondom, hogy egy folyamat jó vagy rossz irányú. És a világ társadalmainak jelenlegi folyamatát is egy hasonló szemszögből (és nem a marslakók szemszögéből) ítélem rossznak. Részben az is igaz, hogy ezt a rosszat „csak” a fejemben (képzeletemben) meglévő ideális társadalomhoz viszonyítva nevezhetem rossznak. Viszont e sok szubjektivizmus ellenére vannak konkrét, számszerűsíthető paraméterek is, léteznek olyan számszerű összehasonlítások, melyek alapján ki lehet mondani a tételt: napjaink társadalmai rossz irányba haladnak.



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 7
Tegnapi: 2
Heti: 7
Havi: 49
Össz.: 9 482

Látogatottság növelés
Oldal: Romlik vagy javul a világ?
Decsi Ernő írásai - © 2008 - 2025 - decsierno.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »